GYAKORI KÉRDÉSEK

Mi a szabadkőművesség?
A szabadkőművesség a beavatott, szabad és jó hírű férfiak azon szövetsége, akik céljaikban és eszméikben közösséget vállalnak, vallási, politikai, nemzeti vagy faji hovatartozásuktól függetlenül.

Mit feltételez a beavatás?
Lexikális értelemben a beavatás egy tudásátviteli folyamatot jelöl, melynek során egy sor - a mesterségek, művészetek vagy a tudomány valamely területéről - információt közölnek a beavatottal. Mivel tudás-elsajátítási folyamatról van szó, a beavatás nem egy pillanatot jelöl, hanem egy rövidebb vagy hosszabb időintervallumot, a beavatásra váró személy egyéni képességeinek függvényében. A beavatási szertartás csakis egy pillanatot jelöl a folyamatban.
A beavatás másrészt azt a pillanatot is jelöli, amikoris a beavatott - egy ünnepélyes szertartás alatt - találkozik azokkal a személyekkel, akik őt tagként elfogadták, illetve tudásának növekedésével párhuzamosan más beavatási szinteket is elér.

Mit jelent: szabad és jó hírű férfiak?
A szabad jelző először a középkorban ragadt azon kőműves mesteremberekre, akik - jogi vagy társadalmi - megszorítások nélkül utazhattak és dolgozhattak a nagy templomok építésénél. Napjainkban a szabad jelző a kötöttségek nélküli gondolkodásmódot jelöli. Egy szabadkőműves ugyanis minden előítélettől mentesen kell, hogy gondolkodjon a világ bármilyen természetű gondjairól.
A jó hírű jelző a mindenkori szabadkőműves viselkedését jellemzi. A rend tagjainak nem csak gondolkodásban kell szabadoknak lenniük, hanem ők közösségük megbecsült és jó hírű tagjai is.

Miért kell esküt tenni?
Az eskü olyan (gyakran szertartásos) fogadalom, melynek során egy személy vállalja, hogy betart bizonyos előre meghatározott, lefektetett szabályokat. Ilyen értelemben majdnem minden szervezet működése feltételez szabályokat és természetesen fogadalmakat is. Ez alól a szabadkőművesség sem kivétel.
A szabadkőműves eskü a rend általános szabályainak betartására vonatkozik. Ennek az eskünek a keretében tesz fogadalmat, hogy betartja a rend és a páholy szabályzatát, hogy nem fecsegi el a páholyban elhangzottakat, hogy erejéhez mérten úgy segít felebarátain, hogy azok méltóságát nem sérti meg, tevékenységét a közerkölcs megsértése nélkül végzi, országának jogszabályait nem sérti meg, a maga és más családjának kárt nem okoz.

A szabadkőművesség titkos társaság?
A szabadkőművesség nem titkos, hanem diszkrét és zárt társaság. A diszkréció arra vonatkozik, hogy a szabadkőműves találkozókon nem vehetnek részt olyan személyek, akik nem tartoznak a rendhez. Hasonlóságként: a családi találkozókon sem vehetnek részt olyanok, akik nem tartoznak - tágabb vagy szűkebb értelemben - a családhoz. Avagy: egy vállalkozás vezetőségi gyűlésére sem lehet könnyen besétálni. Ezek a találkozások sem titkosak, ellenben diszkrétek és zártkörűek. Mi történne, ha minden családi vagy üzleti találkozó nyilvános lenne?

Melyek a szabadkőműves titkok?
A szabadkőművességben nincsenek titkok. Az úgynevezett titkok inkább arra vonatkoznak, hogy két szabadkőműves hogyan ismeri/ismerheti fel egymást. Ezek vonatkozhatnak bizonyos szimbólumok nyilvános viseletére vagy bizonyos mozdulatok elvégzésére, gesztusok eljátszására. Mind a szimbólumok nyilvános viselete, mind a jellegzetes mozdulatok lejtése csakis a rendhez való tartozást hivatottak bizonyítani. Más jelentőségük nincs.

Mi a páholy?
A páholy szó jelöli mind a rend szervezeti alapegységét mind a tagok rendszeres találkozóinak színterét is. A páholy a szabályzati keretei között a lehető legönállóbb szervezeti forma. A páholy önállóságát az a tény garantálja, hogy vezetőségét a páholy tagsága rendszeresen újraválasztja.

Mi történik egy szabadkőműves találkozó alkalmával?
A szabadkőműves találkozók forgatókönyve eléggé kötött, merev. A találkozó első harmadában adminisztratív jellegű tanácskozás folyik, amikor felelevenítik az előző találkozón történteket, beszélteket, híreket adnak át, felolvassák a beérkezett leveleket, megkereséseket. Ezekről határoznak. A találkozó második harmada a beavatási szertartásoké. A harmadik részt filozófiai és/vagy tudományos előadások meghallgatására fordítják, illetve az elhangzott előadások kapcsán felmerült kérdések megbeszélésére.

Nem idejemúlt, hogy ceremóniákat alkalmazzanak a találkozásokkor?
A mindennapi életben is gyakran szertartásosan viselkedünk. Egy rég nem látott rokonnal való találkozáskor mosolyognunk kell, kezet nyújtunk, arcunkat arcához érintjük (ha nem puszilózunk). Ezek után egy sor rituális kérdés következik: Hogy vagy? Mit csinálnak a gyerekek? Mit csinálnak a szüleid? Mi történt a család többi részével? Mivel foglalkozol mostanában? stb. stb. Olyan kérdések ezek, amelyekre standard (előre kitalálható) válaszokat kapunk. Más szertartást alkalmazunk egy születésnapi ebédnél: a vendégeket az ajtóban szertartásosan várjuk, szertartásosan vesszük el az ajándékokat, ezek után szertartásosan ülünk asztalhoz, fogyasztjuk el az ételt, italt, majd szertartásosan köszönünk és szertartásosan távozunk.
Mennél nagyobb és mennél formálisabb egy szervezet, annál hosszabbak és bonyolultabbak a szertartások. Gondoljunk csak az AEÁ elnökének beiktatására vagy akármelyik jelenkori királyság koronázási ünnepségére.
Ugyanaz a helyzet áll fenn a nagy régiséggel rendelkező szervezetek esetében is. Minél régebbi a szervezet, annál több és bonyolultabb szertartás alakult ki. Gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb vallási szertartás mennyire kötött és bonyolult, ha keresztelőkről, házasságról vagy temetésről van szó.

A szabadkőművesek ateisták?
Bizonyos szabadkőműves szervezetek igencsak nagy toleranciával bírnak a tagságuk vallási hovatartozását illetően. Szabályzatukban tükröződő véleményük szerint a szabadkőművességnek semmi köze nincs a tagok vallási meggyőződéséhez, hisznek-e Istenben vagy sem. E szabadkőműves szervezetek tagjai körében ateistákat is találunk, és ilyen értelemben találkozásaik szertartása folyamán  nem hivatkoznak az istenségre.
Más - regulárisnak nevezett - szabadkőműves szervezetek elvárják tagjaitól, hogy higgyenek Isten létezésében. Az egyedüli Isten elnevezése vallásonként változik. A keresztények Istenhez fohászkodnak, a muzulmánok Allah-ban hisznek stb. A reguláris szabadkőművesség pontosan azért, hogy a vitát kiküszöböljék, az egyedüli istenséget a Világegyetem Nagy Építőmesterének nevezik, és a vallási vitákat száműzték a páholyokból. Ezzel lehetővé vált, hogy több vallási felekezethez tartozó szabadkőműves saját vallásának istenségét egyazon szóval tisztelje. Példaként: ha egyazon páholyban van egy keresztény, egy muzulmán és egy izraelita, Istent nem Jahve-ként, Allahként nevesítik meg, hanem a Világegyetem Nagy Építőmesterét kérik munkájuk megáldására.

A szabadkőművesek vallásellenesek?
A szabadkőművesek szabadon gyakorolhatják vallásukat. A vallásszabadság megjelenítése a páholymunkák keretében azáltal történik, hogy a páholyban annyi szent könyv létezik, ahány vallási felekezethez tartoznak a tagok. Vagyis ha keresztények vannak a páholyban, a páholyban kötelezően jelen kell, hogy legyen a kereszténység szent könyve, a Biblia. Ha a páholyban muzulmán is tartózkodik, a Biblia mellett meg kell, hogy jelenjen a Korán is, illetve a Talmud, ha a páholyban izraelita vallású tag is szerepel.

A szabadkőművesség vallás?
A vallás lexikális meghatározását véve figyelembe, a válasz a lehető legegyértelműbb: nem. Hiszen a szabadkőművesség az emberek közötti kapcsolatokat kívánja fejleszteni, míg a vallás az istenség és az ember kapcsolatát irányítja, jellemzi. Ilyen értelemben a szabadkőművesség még csak nem is valláshelyettesítő eszmerendszer, hiszen a vallásokat egyediségükben nem csak, hogy elfogadja, hanem tagjait annak gyakorlására is buzdítja.
A vallás egy teológiai fogalom, az egyedüli istenség létezésének elfogadása pedig hitkérdés. Ennek a hitnek a létét kéri számon tagjaitól a reguláris szabadkőművesség. A szabadkőművesség nem egy vallást akar létrehozni tagjai számára, hanem egy közösséget azokból, akik hisznek Isten létezésében.

Miért nevezik a szabadkőművesek a BIBLIÁT a Szent Parancsolatok Könyvének?
Általában a vallási tanítások leírt szöveges változatát az illető vallás szent könyvének nevezik. Ilyen értelemben az izraelita vallás szent könyve a Talmud, a muzulmánoké a Korán és a keresztényeké a Biblia. Figyelembe véve, hogy a páholy tagjai között találhatunk izraelitát, keresztényt és muzulmánt is, a reguláris szabadkőművesség bármely vallás szent könyvét - bármelyik is legyen az!- a Szent Parancsolatok Könyvének nevezi, pontosan azért, hogy ne tegyen különbséget a tagok vallási hozzátartozását illetően.

Miért nevezik a szabadkőművesek az ISTENT a Világegyetem Nagy Építőmesterének?
A szabadkőművesség nyitott minden jóhírű és szabad ember számára, aki bizonyítja hitét Istenben. Ilyen értelemben szabadkőművessé válhat bárki, ki egyistenhitét bizonyítani tudja, legyen az keresztény, muzulmán vagy izraelita. A Világegyetem Nagy Építőmestere megnevezés tiszteletben tartja minden tag vallási nézeteit, kiküszöbölve a tagok vallási alapú nézeteltéréseit. A Világegyetem Nagy Építőmestere megnevezés a vallások közötti harmóniát is hivatott elősegíteni. Nem utolsó sorban: a szabadkőművesség Nagy Építőmestere nem más, mint egy szóhasználat, utalás Isten teljesen semleges megnevezésére.

A szabadkőművesek politizálnak?
Az irregulárisnak nevezett szabadkőműves szervezetek, a szabadkőművesség alapvető célját véve figyelembe - tovább vinni az emberiséget a haladás és a megismerés útján - elfogadják, sőt elősegítik a társadalomra és annak vezetésére - így a politikára is - vonatkozó elméletek megvitatását. Ezek a szervezetek gyakran fogalmaztak meg nyilvánosan, politikai kérdésekben is véleményeket, ezáltal befolyásolva az államvezetést. Bizonyos politikai döntések szószólóivá váltak vagy éppen ellenzőivé.
A reguláris szabadkőműves szervezetek, pontosan azáltal hogy a politikai vélemények kinyilatkoztatása nem csak értelmi képességeket mozgat meg, hanem túlzott érzelmi állapotot indukálhatnak, megtiltja politikai és vallási kérdések megtárgyalását a páholyban. Ugyanakkor a szabadkőművesség a szabad és demokratikus véleménynyilvánítási jogot is tiszteletben tartva, nem tiltja meg tagjainak a politikai vélemények kinyilvánítását. Pontosan a demokratikus berendezkedés- és elvek miatt, a legtöbb tekintélyelvű politikai rendszer üldözte a szabadkőműves rendek tagjait.
Bár a páholymunkák alatti politikai vélemények kinyilatkoztatása tilos, a munka utáni megbeszélésekkor ezek a kérdések szabadon megbeszélhetőek. A politikai jellegű viták a páholyon kívül nem tiltottak. Éppen ezért számos országos jelentőségű politikus békésen megfér egymás mellett ugyanannak a páholynak a padjain, bár a politikai porondon egymás ellenfelei.

Miért nincsenek nők a szabadkőművességben?
Az irregulárisnak nevezett szabadkőműves szervezetek engedélyezik nők felvételét is. Ezek a szervezetek lehetnek kizárólag férfiakból álló szervezetek, de akik elfogadják a női páholyokkal való együttműködést, lehetnek vegyes (női és férfi tagokat is tömörítő) szervezetek, és lehetnek kizárólag nőket elfogadó szervezetek.
A reguláris vagy hagyományosnak nevezett szabadkőműves szervezetek ilyen értelemben merevebbek, nem fogadnak be női tagokat, és nem működnek együtt olyan szervezetekkel, amelyeknek női tagjaik is vannak, lehetnek. Az ilyen hagyományosság forrása elsősorban a férfi szerzetesrendek felépítése és nem utolsó sorban a középkori céhek rendszabályai, ahol nők nem lehettek tagok.

A szabadkőművesség egy nemzetközi szervezet?
Nincs egy szabadkőműves szervezet, amely összefogná és irányítaná a világ minden egyes szabadkőműves szervezetét, ugyanis a szabadkőműves mozgalom több száz ágra szakadt az idők folyamán.
A mozgalom egysége az újkor hajnalán repedt meg. Ha Angliában a XVIII. századra teljesültek mindazok a feltételek, amit mai szóhasználattal élve demokratikusnak nevezhetünk, a kontinentális Európa nem volt ilyen szerencsés, ebben az időszakban zajlanak le a legnagyobb társadalmi és politikai változások.
Az angliai viszonylagos társadalmi és politikai stabilitás lehetővé tette, hogy az ott lakók inkább forduljanak belső értékeik felé, filozófiai és lelki felemelkedést, megnyugvást keresve. A kontinensen társaik viszont, akkor néznek szembe a lehető legnagyobb társadalmi és politikai kihívásokkal. Az angol páholyok jobban odafigyeltek tagságuk belső értékeire, a harmóniára és a közös munka adta elégtételekre. A kontinentális Európa szabadkőművesei viszont a közösségük problémáinak megoldásán munkálkodtak, megpróbálva valamelyest alakítani a meglévő elmaradott társadalmi és politika viszonyokon. A két régió gondolkodásmódjának és céljainak különbözősége vezetett oda, hogy 1877-ben a szabadkőműves mozgalom megoszlott. A Franciaországi Nagyoriens törölte a szabályzatából a Világegyetem Nagy Építőmesterére vonatkozó bekezdéseket, és ennek eredményeként a páholymunkák alatt nem történt utalás Istenre. Ennek a döntésnek a következményeként jött létre - az angolszász (hagyományosnak nevezett) reguláris mellett - az ún. kontinentális (francia/latin/rítusú) irreguláris szabadkőműves mozgalom.
A kontinentális Európában működő páholyok a politikai és társadalmi változásoknak engedve, hol hagyományosan, hol francia rítus szerint dolgoztak. Az Egyesítet Angliai Nagypáholy (United Grand Lodge of England - UGLE) pontosan azért, hogy tisztázza a helyzetet, 1929-ben egy a Szabadkőművesség Alapelvei-nek nevezett rendeletet bocsátott ki. Ennek értelmében a hagyományosnak mondott (reguláris) páholyok nem vehettek fel női tagokat [1], a páholymunkák során a Világegyetem Nagy Építőmesterére kell hivatkozniuk [2], a páholyban tilos politikai és vallási kérdéseket megvitatniuk [3], a tagoknak bizonyítaniuk kell egyistenhitüket [4]. Ugyanakkor az Alapelvekben lefektették a nagypáholyok elfogadásának feltételeit, és megtiltották a reguláris páholyok számára a francia rítus szerint dolgozó páholyokkal való kapcsolattartást.
Az idők folyamán a szabadkőműves-mozgalom tovább oszlott, és ez vezetett oda, hogy napjainkra mintegy száz szabadkőműves mozgalom létezik, vagy legalábbis annak vallja magát.
Tehát a világon mindenütt jelen van a szabadkőműves-mozgalom, több-kevesebb intézményre oszolva. Ugyanakkor minden állam területén - minden egyes szabadkőműves mozgalom - rendelkezik egy Nemzeti (vagy Országos) Nagypáhollyal, amely kizárólagos rendeletalkotási tekintéllyel bír az adott állam területén, természetesen az adott szabadkőműves mozgalommal kapcsolatban. A nagypáholyok elnyomó többsége pedig tagjaitól elvárja/kéri, hogy az adott állam törvényeire és alkotmányára esküdjenek fel.

Hogy ismerek fel egy szabadkőművest?
Úgy néz ki, mint egy férfi! Viccet félretéve, csak akkor ismerhet fel egy szabadkőművest, ha már azzá vált. Bármelyik szabadkőműves maga döntheti el, kinek és milyen formában adja tudtára, hogy a rend tagjai közé tartozik. Ugyanakkor szigorúan tilos bárkinek is feltárni más személy szabadkőműves mivoltát. Egyszerűbben fogalmazva: ha egy ismerőse azt állítja valakiről, hogy az a személy szabadkőműves, biztos lehet abban, hogy ismerőse nem az, mi több a harmadik személy szabadkőműves mivolta is kétséges.

Melyek a szabadkőművesek kötelezettségei?
Egy szabadkőműves elsődleges célja, hogy gondoskodjon magáról, a családjáról, társairól, szabadkőműves testvéreiről, úgy, hogy ezáltal nem szegi meg annak az államnak a törvényeit, amelyben él. A második kötelessége, hogy úgy veselkedjen a társadalomban, hogy abban senki semmi kivetnivalót ne találjon. A harmadik kötelessége, hogy azon dolgozzon, hogy jobb és erkölcsösebb ember legyen.

Miért hordanak a szabadkőművesek furcsa ruházatot?
Egyrészt a tipikus ruházat viselete a hagyományőrzés egyik formája, másrészt a jellegzetes viselet ábrái, viselőjének státusát, rangját, beosztását is mutatják.

Hány foka van a szabadkőművességnek?
A rend felépítése sok tekintetben hasonlít a középkori céhekére. Ugyanúgy, ahogyan a céhek esetében, a szabadkőműves-mozgalomban is három fokozat, lépcső létezik: inas, segéd és mester. Ez a három fokozat minden szabadkőműves-mozgalomban jelen van, és alapfokként tartják számon. Vannak olyan szabadkőműves intézmények, ahol kiegészítő fokokat is elérhetnek az oda belépők, de ezek a mesterfok változatainak tekinthetők, és nem állnak fölötte annak.

Hány szabadkőműves van a világon?
Figyelembe véve azt, hogy majdnem száz szabadkőműves-mozgalom létezik a világon, azok számát, akik szabadkőművesnek vallják magukat, igencsak nehéz megállapítani. A legutóbbi becslések szerint a világon 5 millió szabadkőműves dolgozik. A szabadkőművesek aránya az összlakossághoz viszonyítva 0,14% körül mozog, az angolszász országokban ez a szám egy kicsit magasabb, a többiben pedig alacsonyabb.

A szabadkőművesség egy elitista klub?
A szabadkőművesek igencsak megválogatják majdani testvéreiket. Pontosan ezért a jelentkezés utáni értékelés, jellemzés igencsak hosszú időt feltételez, és nem mindig zárul "eredményesen", a jelentkező felvételével. Nem egyszer történt/történik meg, hogy a jelentkezőt elutasítják. Ez a szelekciós folyamat nem egy elitista típusú kiválasztás, inkább egy egyetemi felvételihez hasonlít, ahol felmérik a jelentkező értelmi, érzelmi és nem utolsó sorban társadalmi kapcsolattartó képességeit.
A rend tagjai testvérüknek tekintenek mindenkit, ezért erejük függvényében megpróbálnak segíteni - elsősorban nem pénzadományokkal - a rászorultakon. Éppen ezért a tagok értelmi, érzelmi és kommunikációs készségei nagyon fontosak. Ugyanakkor a tagok számára tilos visszaélni tagsági státusukkal mind a rend keretein belül, mind azon kívül.

Ki lehet szabadkőműves?
Bármely 21. életévét betöltött szabad és jóhírű férfiú, aki hisz Istenben, a rend céljaiban és - nem utolsó sorban - a rend tagjai elfogadják testvérüknek

Hogy lehetek szabadkőműves?
A rend nem toboroz tagokat. Ha valaki szabadkőműves szeretne lenni, ismeretségi körében kell keresnie szabadkőművese(ke)t, és kérvényeznie kell felvételét. Ha a környeztében nem tud ilyen személyekről, kérem vegye fel a kapcsolatot velünk, a weboldalon feltüntetett e-mail cím segítségével.

Mennyibe kerül, hogy szabadkőműves legyek?
A beavatás szertartás után egy meghatározott beavatási díjat kell kifizetni. A páholytagok évi tagsági díjukkal bizonyítják tagságukat, illetve ezek az összegek fedezik a páholy általános költségeit (adminisztratív jellegű költségek). Mivel a rend gyakorta segíti a rászorulókon, a tagok karitatív célokra is adakoznak, természetesen minden tag jövedelmének függvényében, anélkül, hogy e kiadások a családja vagy szakmai érdekeltségeinek rovására történnének.